#reklám #csatlakozó #szerelés
Egy villamos kötésnél a csatlakozó kiválasztása nem pusztán kényelmi kérdés. Számít, milyen anyagú és felépítésű a vezeték, mekkora a keresztmetszete, hány szálat kell összekötni, és hová kerül a szerelvény. A kötődobozban bevált megoldás nem feltétlenül a legjobb egy elosztószekrényben.
A vezeték adatai mutatják meg, merre induljon
A hétköznapi szóhasználatban a WAGO gyakran minden rugós vezetékösszekötőt jelent, a sorkapocsról pedig sokaknak a csavaros kötőléc jut eszébe. Műszakilag azonban a WAGO egy gyártó neve, amely többféle csatlakozót kínál, és más gyártók is készítenek rugós, csavaros, illetve sínre szerelhető kapcsokat. A választásnál ezért a konkrét termék és annak műszaki adatlapja a mérvadó.
A kötődobozban gyakori tömör rézvezetékek mellett hajlékony, sodrott vezetékekkel is találkozhat. A kétféle felépítés nem kezelhető automatikusan ugyanúgy: a kapocs adatlapján ellenőrizni kell, milyen vezetőtípusokhoz és milyen keresztmetszet-tartományban engedélyezett a használata. Az sem elég, ha a vezeték rézből készült; a szerkezete szintén meghatározó.
A 221-es karos összekötőnél a kart fel kell nyitni, a megfelelően előkészített vezetőt a helyére kell tenni, majd a kart le kell zárni. A sorozat egyes változatai tömör és hajlékony vezetékekhez is használhatók. A kapocs később, áramtalanított állapotban bontható, de ez nem jelenti azt, hogy terhelés alatt kapcsolóként lehet működtetni.
A különböző keresztmetszetű kivitelek adatai eltérnek, ezért mindig a pontos terméktípust kell ellenőrizni. Ugyanez vonatkozik a csatlakozási helyek számára és a vezetékek megengedett méretére is. Egy háromvezetős kapocs például három, azonos villamos pontra kerülő vezető összekötésére való. A több nyílás nem jelent egymástól független csatlakozásokat.
Karos vagy bedugós összekötő kerüljön a dobozba?
A karos kivitel különösen hasznos lehet, ha eltérő szerkezetű vezetékeket kell csatlakoztatni. Ilyen helyzet adódhat például lámpacsere közben, amikor a falból tömör vezető érkezik, a lámpatesthez pedig hajlékony bekötővezeték tartozik. A kiválasztott kapocsnak mindkét vezetőhöz megfelelőnek kell lennie, és a lámpatest szerelési előírásait is figyelembe kell venni.
A 2273-as bedugós sorozat tömör vezetőkhöz készült. A megfelelően lecsupaszított vezetéket a kapocsba kell helyezni, ezért ez a megoldás kis helyen is praktikus lehet, ha minden csatlakoztatandó vezető megfelel a gyártói feltételeknek. Hajlékony, finom elemi szálas vezetéket nem szabad automatikusan ilyen kapocsba tenni. A 2273-203 például három csatlakozási hellyel készül; a megengedett vezetőtípust és keresztmetszetet ennél is a termék adatlapja alapján kell ellenőrizni.
Mi alapján válasszon, ha a vezeték szerkezete nem egyértelmű? Először azonosítsa a vezetőt, majd vesse össze az adatait a kiszemelt kapocs leírásával. Ha kétsége van, kérjen segítséget villanyszerelőtől, ne próbálja a vezetéket erővel a csatlakozóba illeszteni.
Elosztószekrényben a rendezhetőség is számít
Egy kötődobozban gyakran a helytakarékosság és a gyors szerelés a fontos. Elosztószekrényben viszont sok vezeték csatlakozhat egymáshoz, ezért a jelölhetőség, az átlátható elrendezés és a későbbi ellenőrizhetőség is szerepet kap. Ezekre a feladatokra a sínre szerelhető sorozatkapocs adhat rendezett megoldást. A választott rendszertől függően jelölők, végzárók és áthidalók is rendelkezésre állhatnak.
A csavaros kapocs nem automatikusan biztonságosabb a rugós változatnál. Csavaros kötésnél be kell tartani a gyártó előírásait a használható vezetőre, az esetleges érvéghüvelyre és a meghúzás módjára vonatkozóan. A túl laza rögzítés, de a túl erős meghúzás is hibát okozhat. Rugós kapocsnál ugyanígy fontos a megfelelő vezető és a helyes szerelési eljárás.
Hat szempont, amit szerelés előtt ellenőrizzen
Először állapítsa meg, hogy a vezeték tömör, sodrott vagy finom elemi szálas. Ezután ellenőrizze a névleges keresztmetszetet, amelyet négyzetmilliméterben adnak meg. A kapocs adatlapján azt is nézze meg, hogy a feltüntetett mérettartomány melyik vezetőtípusra vonatkozik. A csatlakozó névleges áramadata önmagában nem határozza meg a teljes áramkör terhelhetőségét: számít a vezeték méretezése, a fektetés módja és a védelem is.
Tisztázza, hány vezetőnek kell valóban közös villamos pontra kerülnie. A fázis, a nulla és a védővezető szerepét nem szabad találgatás alapján meghatározni, és eltérő áramköri funkciójú vezetőket nem szabad egy közös kapocsba helyezni. A bekötés előtt tudni kell, melyik vezeték milyen feladatot lát el.
Végül gondolja át, szükség lesz-e később jelölésre, mérésre vagy bontásra. Egy több áramkört tartalmazó elosztóban a rendezett, feliratozható kialakítás megkönnyítheti a későbbi hibakeresést. Kötődobozban pedig a kis helyigény és a vezetékekhez illő csatlakozó lehet a fő szempont.
