Arcfelismerés és biometrikus azonosítás is lehet a hazai futballmérkőzéseken

Az MLSZ a rendbontásokat szeretné megelőzni, ehhez pedig segítségül hívná a technológia vívmányait.

Közzétette a Magyar Labdarúgó Szövetség, hogy milyen napirendi pontok várhatók a hamarosan megrendezésre kerülő éves közgyűlésen. Ezek közül a legnagyobb figyelem alighanem a stadionokban bevezetésre kerülő arcfelismerő rendszerek és biometrikus személyazonosítási technológiák használata jelentheti.

Komoly kihívást jelentenek az MLSZ számára a stadionokban tapasztalható nézőtéri rendbontások. A zavarkeltők azonosítása és kizárása érdekében a feltételek rendelkezésre állása esetén bevezetjük a biometrikus személyazonosítást, és az arcfelismerés technikai infrastruktúráját, melyet sporttörvény legutóbbi változásai már lehetővé tesznek” – áll az MLSZ honlapján közzétett dokumentumban.

A közgyűlés 2025. május 9-én 10:00-kor kezdődik a tervek szerint Telkiben. Az NB I-es és az NB II-es csapatokat érintő változások is szerepelnek a napirendi pontok között. A pénzügyi támogatások feltételei a következőképp alakulnának.

Az NB I-es csapatoknak átlagosan legalább öt magyar játékost kellene szerepeltetnie a pályán ahhoz, hogy további pénzügyi forrásokból gazdálkodhassanak. Kikötés még az is, hogy közülük egynek legalább U21-esnek kellene lennie. Az NB II-es csapatokra még szigorúbb előírások vonatkoznának az elképzelések alapján.

A másodosztályú együtteseknek kizárólag magyar állampolgárságú játékosokat volna szabad akár csak egyetlen percre is pályára küldeniük ahhoz, hogy anyagi támogatást igényelhessenek. Közülük kettőnek U20-as korosztályból valónak kellene lennie. Ezen felül csak magyar vezetőedzőt alkalmazhatnának ezek a csapatok.

Jelenleg számos utánpótlásközpont működik szerte az országban. Az MLSZ szerint azonban ezeknek a számát csökkenteni kellene. Azért döntenének így, hogy koncentrálni lehessen a tehetségeket.

A magyar válogatottnak 2025 és 2030 között további világeseményekre kellene magát kvalifikálnia. Az 55 UEFA tagországból álló rangsorból a felső harmadba kellene kerülnie hazánknak ezen időszakon belül. Mindemellett az is olvasható a dokumentumban, hogy minél több nemzetközi szintű magyar futballistát kell kinevelni.

Nyitókép: Pixabay

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük